This post has also been published in English.

Nem lesz sok világpolitikai poszt a Székelydatán, de az elmúlt hét eseményeire tekintettel nem hagyhattam ki egy Charlie Hebdo-s bejegyzést: Nincs olyan aki ne hallott volna a 3,7 millió ember meneteléséről, akik a terrorizmus és szélsőségesség ellen és a sajtószabadság védelmének jegyében gyűltek össze Párizsban a múlt hétvégén. A tömegeket Francois Hollande francia elnök vezette, 47 más ország vezetőivel karöltve.

A vélemények azonban erősen megoszlanak a menetelés mögötti etikai kérdések körül és több globális problémára is rávilágítanak. Számos ország polgárai erősen kritizálták vezetőjüket, mert megjelent (vagy éppen nem jelent meg) a menetelésen, holott a népe más álláspontot foglalt el az eseményekkel kapcsolatban. Ebben a bejegyzésben megpróbálunk a függöny mögé kukkantani, hogy kiderítsük mik is lehetnek a valós okok, amiért az egyes országok vezetői csatlakoztak a Marche Republicaine-hez!

Charlie Hebdo térkép

A Charlie Hebdo menetelésen hivatalosan képviselt országok

Láthatjuk, hogy Európa teljességében képviseltette magát, az összes EU tagország vezetői és az Európai Unió képviselői is egyaránt megjelentek. Észak-Amerika is jelen volt (bár az Egyesült Államok nem küldött vezető politikust), akárcsak francia-Afrika és néhány Közel-keleti ország – annak ellenére, hogy az utóbbi két régiónak javarészt muzulmán többségű a lakossága (Benin, Gabon és Izrael kivételével). Azonnal észrevesszük, hogy a földrajzi közelség természetesen befolyásolta a szolidaritást, de vajon a vallás is – figyelembe véve, hogy sok nemzetközi média orgánum az eseményeket vallási retorikával festette le?

A fenti színkörön (hasonló az itt már bemutatott színkörökhöz) megjelenítettük a világ összes országát, vallási megoszlásuk alapján. A világ két legnagyobbnak számító vallását (a kereszténységet és az iszlámot) külön tűntettük fel, míg a többi vallást (beleértve az ateistákat is) egy csoportba soroltuk. Így egy háromtengelyű ábrát kapunk (a fekete keretű, lefele mutató háromszög), aminek bármely pontján a három vallás aránya visszadja az egészet. A színek mutatják az egyes vallások eloszlását: a zöld az iszlámnak, a piros a kereszténységek és a kék másnak felel meg a fenti ábrán. Tehát egy zöld régióban található ország teljesen muzulmán lakosságú (pl. Mali), a piros régió országai keresztény országok (pl. Románia), míg a sárga (zöld és piros egyenletes keveréke) régió országaiban fele-fele arányban élnek keresztények és muzulmánok (pl. Nigéria). A háromszög csúcsaiban olyan országok vannak, ahol egyetlen vallás a domináns, az oldalfelezők mentén (sárga, cián és lila régiók a háromszög oldalain) elhelyezkedő országokban pontosan két vallás egyenlő arányban van jelen és nincsen harmadik. Első látásra érdekes megfigyelni, hogy egyetlen ország sincs a kör középontja körül – azaz nincs olyan ország a Földön, amelyben muzulmánok, keresztények és más vallások követői (vagy ateisták) kiegyensúlyozott arányban élnek! Ugyancsak észrevehető, hogy bár számos exkluzívan keresztény-muzulmán és keresztény-más ország van, csak nagyon kevés ország található a muzulmán-más tengely mentén: BangladesIndia és Izrael.

A világszinten régóta forróngó és most újra felbuggyanó vitákat kiváltó események kétségtelenül megosztották a lakosságot. Ez az itthoni blogoszférában és hivatalos sajtóban is kétségtelenül tapasztalható – nem is linkelek semmit, elég egy kulcsszóra vagy egy hashtagre rákeresni. Bár a támadásokat a muzulmán országok vezetői és iszlám-tudósok elítélték és eltávolodtak a radikalizmustól, Franciaországban és Németországban is jelentősen megerősödtek az iszlámellenes érzelmek (bár ezt mind Francois Hollande francia elnök, mind Angela Merkel német kancellár elítélte). Miközben Székelyföldön újabban repülőtértervezéssel vagyunk elfoglalva, Kolozsváron is volt JeSuisCharlie megmozdulás, bár ez korántsem jelenti azt, hogy mindenki egyetértett ezzel (itt van Ferenc pápa és egy hazai iszlám-kutató véleménye is). Szóval e komplikált helyzet fényében, számos muzulmán ország vezetője úgy döntött, hogy megjelenik a szolidaritásmeneten.  A fenti színkörön a fehérrel besatírozott országok jelölik a Párizsban hivatalosan képviselt országokat: láthatjuk, hogy bár legtöbb besatírozott ország keresztény, nincsen jelentős aránybeli különbség a keresztény és a muzulmán országok között, és jelen van két más többségi vallású ország is (Csehország és Izrael) – bár ezért sok muzulmán vezetőt elítélt népük.

Egy másik kérdéses dolog ami felmerül a marssal kapcsolatban az természetesen a sajtószabadság. Néhány bőszen szolidarizáló ország szánalmasan alacsony sajtószabadsági mutatóval rendelkezik. Ha megfigyeljük, a fenti színkörön az egyes országok buborékainak átmérője arányos a sajtószabadságuk (eredeti) mértékével! Minél alacsonyabb e mutató értéke, annál szabadabb a sajtó. Bár a legnagyobb pöttyök távolmaradtak a meneteléstől, van néhány kövér fehér buborék is az ábrán: tehát a Voltaire-i bajtársiasság ugyancsak nem az egyetlen ok volt az ő jelenlétükre. Akkor talán a pénz?

A fenti grafikon az egyes országok Franciaországgal folytatott import- és exportkereskedelmének részesedését tűnteti fel, a teljes import- és exportkereskedelemben. Bár látszólag erős korreláció van az importok és exportok között, egyikük sincs tisztán kivehetően nagyobb hatással az országok párizsi jelenlétére – viszont azt azonnal észrevehetjük, hogy néhány ország elképesztő mértékben függ a francia piactól: Niger exportjainak több, mint 80%-a (!) vándorol Galliába, míg Tunézia úgy importjainak, mint exportjainak egyharmada francia. Gabon, Mali, Szenegál és Algéria is nagymértékben függ a francia importoktól. Nem csoda, hogy mindenikük államfője megjelent Párizsban, sőt, ami meglepő, az inkább a Közép-Afrikai Köztársaság és Csád távolmaradása (valószínüleg az elképesztően súlyos humanitárius krízis és etnikai konfliktusok miatt). Bár néhány nagy név hiányzik a gazdaságilag szoros országok közül, a közepesen  összekapcsolt (az 5,5 körüli régió) országok majdnem mind jelen voltak. Lehet ezt talán a földrajzi közelség számlájára írni? Lássuk:

Amint sejthető, a földrajzi elhelyezkedés nyilván fontos szerepet játszik az országok menetelésen való részvételében – akárcsak az exportjaik és importjaik mértékében – és csak három távolabbi ország volt jelen: Kanada, az Egyesült Államok és Oroszország, mindhárman geopolitikailag nehézsúlyúak. Az összes többi jelenlévő ország 6000km-en belül helyezkedik el Franciaországhoz képest, ami csak egy néhány órás repülőutat jelent. A függőleges tengelyen a franciaországi importok és exportok részesedését összegezve tüntettük fel, tehát elméletileg az értékek túlléphetik a 100%-ot, pédául Niger esetében.

Tehát azok az országok akik a párizsi szolidaritásmeneten megjelentek, földrajzilag közel helyezkedtek el Franciaországhoz és szoros kereskedelmi kapcsolatban álltak vele (*ezek önmagukban sem egymástól független jelenségek!). Ez a két szempont legalább annyira jelentős volt (vagy jobban), mint az országok vallási hovatartozása, vagy sajtójuk szabadságának mértéke. A trenden kívül elhelyezkedő országok számára Franciaország kulcsfontosságú exportpiac (Gabon, Bahrain, kevésbé Egyesült Arab Emirátusok és Qatar) vagy geopolitkai indíttatásuk sejthető (Jordánia, Izrael, Palesztina, Ukrajna, Grúzia, Oroszország, Egyesült Államok).

Befejezésül, az összes fenti információt egyetlen infografikává gyúrhatjuk (nem interaktív):

A Charlie Hebdo menetelés - Sajtószabadság, vallás és érdek az adatok szemszögéből infografika

A Charlie Hebdo menetelés – Sajtószabadság, vallás és érdek az adatok szemszögéből infografika

Ezen az grafikonon az egyes országok buborékait tortadiagramokkal helyettesítettük, amin a vallási összetételüket tűntettük fel. Érdekes megfigyelni, hogy a három Franciaországtól legnagyobb mértékben függő ország (Niger, Tunézia és Marokkó) mint muzulmán országok, és kettő közülük meg is jelent a szolidaritásmeneten. Ez egy összetett és komplikált képet alkot a vezetőik valódi indíttatásáról, hiszen gazdasági szemszögből nézve nekik szinte “kötelező” volt megjelenni, “bármit” is gondol az elsöprő többségében muzulmán népük. A fenti ábrán nagyon sok becsomagolt információ van és talán megéri hosszabb időn át böngészni – szem előtt tartva a bejegyzésben említetteket.

Egyetlen dolog azonban biztos, hogy nemcsak az országok vezetői, hanem az egyszerű (és nem csak) embereknek nagyon erős és sokszor ellentétes véleményük van a múltheti eseményeket illetően, aminek a közzöségi médián sokszor szót is adnak. De Párizsban emberek milliói egyként meneteltek a szélsőségesség ellen. Reméljük, hogy a jövő elhozza majd azt a korszakot, amikor bármilyen igazságtalanságért ugyanígy kiállunk, a világ összes kontinensén élő, bármilyen bőrszínű emberekért!

A nyílt adatok forrásai a Wikipédián szabadon elérhető táblázatok voltak: innen és innen (ami erre épül) és az Observatory of Economic Complexity at MIT.  JSON formátumba ezzel az IPython munkafüzettel lettek feldolgozva, pandas használatával. A vizualizációk  matplotlib és d3.js felhasználásával készültek, majd az RGB színkörre vetítettük svg szabvány alapján. Az öt eredmény A Charlie Hebdo menetelésen hivatalosan képviselt országok térképe, A világ országainak vallási összetétele színkör diagramm, a Kétoldalú kereskedelem Franciaországgal grafikon, az Összes kétoldalú kereskedelem vs. Távolság Franciaországtól grafikon és a Charlie Hebdo menetelés – Sajtószabadság, vallás és érdek az adatok szemszögéből infografika. Ha tetszett a bejegyzés, vagy bármilyen kérdésed, hozzáfűznivalód van, Like-olj, Oszd meg, Kommentelj, és Iratkozz fel!

 
 

Csala Dénes

adatblogger

3 hozzászólás

Székelyföld, Erdély és Románia vallásai: színkör infografikák | SZÉKELYDATA · 2015-02-27 - 02:47

[…] előbbi bejegyzésben szereplő, a világ országainak vallási megoszlását […]

Religious diversity in Romania visualized on colorwheels | Try something new. Everyday. · 2015-03-02 - 01:47

[…] in previous posts here and here. We will use the colorwheel for world religions presented in a previous post, adapted for the regions and dominant religions of […]

Leave a Reply to Székelyföld, Erdély és Románia vallásai: színkör infografikák | SZÉKELYDATA Cancel reply