Olvasd el a Románia-szintű, bővített bejegyzést is (angolul). 
An English version of this post generalized for Romania also exits.

Ebben a bejegyzésben hazánk vallási megoszlását vizualizáljuk, vizsgáljuk. Részarányok megjelenítéséhez egyik nagyszerű eljárás a színkör típusú infografika készítése – erről bővebben (angolul) itt és itt olvashatsz.

This post presents the different religions of Székelyland, Transylvania and Romania using RGB-plot (colorwheel) infographics.

Az előbbi bejegyzésben szereplő, a világ országainak vallási megoszlását megjelenítő színkörön megfigyelhetjük, hogy egyetlen ország sincs a kör középontja körül – azaz nincs olyan ország a Földön, amelyben muzulmánok, keresztények és más vallások követői (vagy ateisták) kiegyensúlyozott arányban élnek! Ugyancsak észrevehető, hogy bár számos exkluzívan keresztény-muzulmán és keresztény-más ország van, csak nagyon kevés ország található a muzulmán-más tengely mentén. Vajon ez a feltételezés igaz a mi kisebb-nagyobb régiónkra is, átfordítva az itteni domináns vallásokra?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést tanulmányozzuk, először ki kell bővítenünk a háromtengelyű, piroszöldkék színkört hat-tengelyűvé, az itthoni domináns vallásoknak megfelelően. Így kapunk egy hatszínű színkört, pirossárgazöldciánkéklila sorrendben. Ezután egy-egy színhez hozzárendelünk egy-egy vallást. A romániai népszámlálási hivatal statisztikáit használva határozzuk meg a domináns vallásokat és csoportosítjuk a kisebb számű hívőkkel rendelkező egyházakat. Így kapjuk a következő vallási színkódolást:

  • Ortodox
  • Katolikus
  • Református
  • Unitárius | Más protestáns
  • Más vallású | Ateista
  • Adventista | Pünkösdista 

Technikai részletek:

Ezt a kódolást alkalmazva, rajzoljuk ki a székelyföldi településeket (községi adminisztratív felbontáson) a színkörre: Egy adott pont színe (azaz a színkörön elfoglalt szög mértéke) adja meg, hogy melyik a domináns vallás az adott településen. A szín világossága (sugárhossz) adja meg a relatív dominancia mértékét a többi valláshoz viszonyítva. Az összes pont berajzolt hatszögön belül fog elhelyezkedni. A vizuális kényelem érdekében berajzoltuk az átlókat is. A csúcsokban elhelyezkedő pontok esetében egy vallásnak teljes relatív dominanciája van, azaz 100% lakossági részaránya.  Egy teljesen piros pont egy 100% ortodox települést jelöl, valamint egy teljesen sárga pont egy színkatolikus települést jelent. A piros és sárga csúcspontokat összekötő átló felénél (narancssárga régió) fele-fele arányban ortodox és katolikus lakosságú települések fognak elheyezkedni. A többi vallások jelenléte az átlótól való eltávolodást fogja eredményezni. A dimenziók számának kétszeresre növelése nagyban megnehezíti a színkör olvasását. Fontos, hogy a színkör olvasásánál vegyük figyelembe a tanulmányozott pont részletes adatait, és figyeljük az élek (főként) és átlók-mentén való elhelyezkedést.

Lássuk tehát Székelyföld vallási színkörét (interaktív infografika, teljes képernyő):

Székelyföld vallásairól egy négytengelyú kép jelenik meg: a két fő domináns, katolikus és református vallás mellett kisebb számban jelen vannak az ortodox és unitárius hívők is. A legnagyobb székelyföldi város, Marosvásárhely etnodiverzitásából kifolyólag a négy tengely közepén helyezkedik el. Mivel az ortodox hívők száma egyenlő a reformátusok és katolikusok együttes számával, valamint az unitáriusok száma jelentősen kisebb, mint a többi három vallásé, Marosvásárhely pontja a középtengelytől jobbra helyezkedik el, alacsony mértékű ortodox relatív dominanciát jelezve. A székelyföldi katolicizmus erődjének számító Csíkszereda természetesen a sárga csúcsban helyezkedik el, míg a kiegyensúlyozotabb Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy a református-katolikus tengely közelében, majd’ félúton. Az unitárius sarokban a Homoród-mente községeit találjuk, míg Székelykeresztúr félúton van a cián és a zöld között (majdnem azonos számú református és unitárius).

A színkört tanulmányozva észrevehető, hogy Székelyföldön csak két település van, ahol katolikusok és ortodoxok fele-fele arányban élnek, míg a többi vallások viszonylag kiegyensúlyozottan képviselve vannak. Ugyanakkor csak a katolikus és ortodox vallás esetében találkozhatunk “színtiszta” településekkel (egyetlen vallás aránya nagyobb, mint 95%, csúcspontok környéke), az unitárius (Vargyas, 79%) és református (Havad, 93%) településeken ez nem jelenik meg. Egyetlen település van, ahol nem a fent emltett négy vallás egyike a domináns, Bölön (pünkösdizmus). A szomszédos Előpatak esetében ez az arány ugyancsak magas. Ezek a jelek természetesen földrajzi/etnikai elszigetelődésekhez köthetőek. A következő infografikán Székelyföld településeit népességükkel arányosan nagy pöttyökkel jelenítettük meg, geokódólva, és megtartva a színkódót a színkörről (teljes képernyő):

A térképen jól kivehető a Csíki és Gyergyói medencékben a katolikus vallás “csíkja”. A csíki és a háromszéki régiók határán a domináns vallás lassan átvált reformátussá, Málnástól. Sepsiszék jellemzően református, míg Kézdiszék katolikus többségű. Miklósvárszéken jelentős pünkösdista közösség van, míg Bardócszéktől kezdődően az Udvarhelyi medence felé haladva az unitárius vallás lesz a domináns, bár a Hargitai oldalon megmarad a katolicizmus. A Maros-menti települések jellemzően reformátusak, néhol katolicizmussal és ortodoxizmussal karöltve, etnográfiai okokból. Érdekes megfigyelni, hogy a Székelyföldi régió határait átlépve, azonnal az ortodox vallás válik jellemzővé (a román ajkú többségi lakosság miatt), ezért talán a székelyföldi magyarság és karaterisztikus vallásai nagy valószínüséggel sokmindent köszönhetnek a hosszas tömbben élésnek. A székelyföldi régió vallásilag az ország legsokszínűbb része. Ez nagyon szembeötlő, ha Románia teljes térképére elhelyezzük a fenti adatokat (teljes képernyő 1, 2):

A székelyföldi vallási diverzitáshoz hasonló csak a magyar határmenti regióban található. Mi több, éles ellentét rajzolódik ki a magyar és román etno-vallási csoportok között: A magyarlakta regiókban legalább két, de sokszor három domináns vallás jelenik meg, míg a román társadalom hívei sokkal homogénebbek. Nagyon szerény kivétel talán Dorbudzsa, ahol elszórtan kis Muzulmán és Ókatolikus közösségek találhatóak. Olténia és Munténia roppant uniform, míg Moldvában a Szeret folyó mentén számos katolikus többségű közösség lakik. Az országban ez az egyetlen jelentős, nem magyar ajkú, több települést magában foglaló katolikus közösség. Tán meglepő, de Észak- és Nyugat-Erdélyben jelentős pünkösdista és adventista közösségek vannak és a térképen jól kivehető az ennek megfelelő nyugati lilás sáv. A színkörön ez ugyancsak jól kivehető. Ugyancsak észrevehetjük, hogy országos szinten az exklúzívan ortodox-katolikus falvak (piros-sárga él) egyáltalán nem ritkák, és ez valószínüleg a részben katolikus Moldvai román falvaknak, valamint a Székelyföldön kívül elhelyezkedő, nagy számú román-magyar vegyes közösségeknek tudható be. A csak Székelyföldet bemutató színkörhöz képest az ábra bal oldala (sárga-kék főátlótól balra) majdnem teljesen ugyanaz, azaz a református és unitárius vallás esetében nincsenek olyan települések Székelyföldön kívül, ahol ezek a domináns felekezetek (néhány bihar megyei, főként református  település kivételével). Országos szinten tekintve, Székelyföld nélkül a vallási diverzitás ezért meglehetősen alacsony és a már említett dobrudzsai településeken (piros-kék átló), valamint néhány szerb határmenti községen kívül nincsenek ateista vagy többségében más vallású települések. Bár az adventisták és pünkösdisták száma is nagyon jelentős, a legnagyobb számarány 66% és ezek majdnem az összes település a kék-piros-lila háromszögön belül helyezkedik el, nagyszámú ponttal éppen a piros-lila átlón. Ez azt jelenti, hogy amikor ezek a közösségek többségben vannak, akkor a kisebbségben levő vallás majdnem mindig kizárólag az ortodox, és ha jelen van egy második kisebbség is, akkor az kis számú és majdnem teljesen biztosan nem református vagy katolikus.

Bónusz: Erdély vallási színköre (teljes képernyő). A vallási diverzitás és a tömbben élés úgy látszik kölcsönösen kiegészítik egymást egy közösség hosszú távú fennmaradásánál. Talán ezért is fontos székelyföldi a vallási diverzitást megőrizni és ápolni.


A nyílt adatok forrásai a romániai népszámlálási hivatal statisztikái és saját utómunka. JSON formátumba az adatok ezzel az IPython munkafüzettel lettek feldolgozva, pandas használatával. A vizualizációk d3.js felhasználásával készültek, majd az RGB színkörre vetítettük svg szabvány alapján. A magyar településnevek forrása Varga Árpád munkája és saját utómunka. Az eredmények a Székelyföld vallásai színkör diagramm, mely létezik Erdély és Románia felbontásban is; valamint Székelyföld vallási térképe, mely elérhető Románia szinten is. Ha tetszett a bejegyzés, vagy bármilyen kérdésed, hozzáfűznivalód van, Like-olj, Oszd meg, Kommentelj, és Iratkozz fel!

 
 

Csala Dénes

adatblogger

13 hozzászólás

Hegyi Géza · 2015-02-27 - 11:55

Gyergyóremete tévesen szerepel Marosvásárhely tőszomszédságában.
Amúgy nagyon cuccosak a térképek és az ábrák, gratula!

Laci · 2015-03-01 - 08:03

Nagyon jó vizualizációk.

Szakács Sándor · 2015-03-01 - 13:35

A román anyanyelvűek egy jelentős része Erdélyben nem ortodox hanem görög-katolikus. Veszem észre, hogy az infogarfikaknal nem szerepel a görög-katolikus vallás, pedig annak az adatait is feltüntetve még a kommentáltnál is árnyaltabb és érdekesebb képe jelenne meg a vallások székelyföldi, erdélyi és egész romániai eloszlásának. Nemigen értem, hogy a görög-katolikus vallás miért nem volt külön figyelembe véve. Nem volna erre népszámlálási statisztikai adat? Nem hinnem…

    CSALA Dénes · 2015-03-01 - 13:49

    Kedves Sándor, köszönöm a hozzászólást! A görög katolikus vallás a Más kategóriában szerepel az elemzésben. A Más kategóriában kapott helyett, mivel aránya álalában igen alacsony (Kolozsvár 5%, Nagyvárad 4%, Temesvár 1%). Székelyföld településein (Marosvásárhely kivételével, 2.5%) az arány általában kevesebb, mint 0.5%. Ez még csak a román ajkú lakosság esetében is kevesebb, mint 5%-ot jelent.

CSALA Dénes · 2015-03-11 - 22:08

Ez a poszt bekerült a Civitas Europica Centralis kisebbségi sajtófókuszába. Ezúton is köszönet!

CSALA Dénes · 2015-05-11 - 08:06

Ez a poszt bekerült a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos hírlevelébe (V. évfolyam 3. szám). Köszönöm a megtisztelést.

Ágnes · 2015-06-24 - 04:34

Én azt nem értem, hogy mitől számítódik különböző felekezetnek a református, illetve a kálvinista… s ugyanígy a lutheránus az evangélikustól…. ami számomra még meredek a lutheránus evangélikus. Létezik magyarázat?

    CSALA Dénes · 2015-06-24 - 06:57

    Kedves Ágnes! Ezt nem tudom, ezt a forrás, az INSSE így osztja fel. Viszont a fenti elemzésen ez nem változtat, mert a protestáns vallások (kivéve a reformátust) – részben pontosan az általad említett okokból – egy kategóriába lettek összesítve.

Religions of Romania visualized on colorwheels | Try something new. Everyday. · 2015-03-01 - 22:43

[…] here if you prefer to read this post on Medium.com (6 minute read). A Hungarian version of this post also […]

A visual exploratory of refugee flows over the world using dynamic chord diagrams | Try something new. Everyday. · 2015-06-22 - 06:05

[…] here to look at the data visualization only. A localized Hungarian version of this post also exists. PREVIOUS: Refugee dynamics – what does the data […]

Mitől halunk meg? – Globális Elhalálozási Időfolyam | SZÉKELYDATA · 2016-01-26 - 12:03

[…] tavalyelőtt megvizsgáltuk székelyföldi lakosság összetételét kor, vallás és gazdaság szempontjából. 2015-ben megszámoltuk, hogy hányan jöttek el a csíksomlyói […]

I’m back + Régiósítás Székelydata módra | SZÉKELYDATA · 2017-01-14 - 07:03

[…] újabb adatok feltöltésével. Egy viszonylag egyszerűen oldható meg a gazdaság, lakosság, vallás és bérszakadék bejegyzéseknél. Ezért egy hónapot majd a frissítéseknek […]

Leave a Reply to Mitől halunk meg? – Globális Elhalálozási Időfolyam | SZÉKELYDATA Cancel reply