Az Európai Unió nemrég tett közzé egy jelentést a férfi és női munkaerő közötti bérszakadékról. Bár ebben a jelentésben Románia majdnem a legjobb helyen áll, mintegy 9.7%-os bérszakadékkal (Magyarországon ugyanez 20,1%), ez nem jelentős változás a legutóbbi adatokhoz képest, ezért érdemes megvizsgálnunk e számok változását az utóbbi negyedszázadban, valamint a csak Székelyföldi és csak Erdélyi adatokat is.

This post discusses the Gender Gap and Women’s Employment Inequality in Székelyland, Transylvania and Romania, using a GapMinder-style data visualization. Data from the last quarter century is examined and it is found that while the Gender Gap has significantly reduced and even reversed over the last 25 years, Employment Inequality mostly stayed the same.

A 9.7%-os bérszakadék annyit jelent, hogy ugyanazért a munkáért az adott országban egy nő átlogosan 9.7%-kal kevesebb jövedelemre tesz szert, mint egy férfi – vagy átlagosan az alacsonyabb jövdelemű pozíciókat foglalja el egy gazdasági szektoron belül. Ez a Romániai átlagérték valóban nem magas, de tekintsünk bele az iparágankénti felosztásba! Ehhez egy GapMinder típusú vizualizációt fogunk használni.

A román Nemzeti Statisztikai Hivatal 1991-től napjainking jelenti az egyes gazdasági szektorokban (CAEN) foglalkoztatott lakosságot, megyénként. 2000-től nemi specifikus adatokkal is szolgál. A foglalkoztatottságon kívül a nemi specifikus átlagbéreket is jelenti. Főként ezek az adatok szolgáltak jelen bejegyzés forrásául.

A vizualizáción a buborékok egyes gazdasági szektorokat jelképeznek. A méretük egyenesen arányos az adott szektorban foglalkoztatott emberek (nők és férfiak összesen) számával vagy a fizetés mértékével (infláció-igazított értékek, 2013-as RON-ban kifejezve). A vízszintes tengelyen a nők részesedését tüntettük fel, egy szektoron belül, az összes alkalmozottra számolva. A függőleges tengelyen a nők bére van kifejezve százalékban, a férfiak béréhez viszonyíta az adott szektorban. A narancssárga csúszka mozgatásával léphetünk előre és hátra az időben.

Első pillantásra szembeötlő, hogy a nagy kék buborék, ami a teljes gazdaságot jelképezi valóban majdnem abszolút középen helyezkedik el, azaz az átlagos bérszakadék kicsi. Ellenben van egy pár munkakör, ami női vagy férfi dominált. Az román egészségügyben 2014-ben dolgozók 80%-a és az oktatásban dolgozók 65%-a nő, de férfitársaik fizetésének csak 85%-át kapják kézhez. A pénzügyben talán még kontrasztosabb a helyzet, hiszen a 75%-ban nők dominálta szektorban 30%–os a bérszakadék! Azaz egy nő bankár átlagosan csak 70%-át keresi meg egy férfi bankár fizetésének (Természetesen a szektoron belüli állások nagyban hozzájárulnak a fenti számokhoz. Ellenben az a tény, hogy egy adott gazdasági szektoron belül a nők (vagy esetenként férfiak) zömmel csak a kevésbé megfizetett állásokban vannak alkalmazva, önmagában sem kecsegtető statisztika…).

A férfi-dominált szakmákban (szállítás, epítőipar, bányászat, energiaipar) a munkaerő kevesebb, mint 20%-a nő, de egy érdekes helyzet folytán, ők átlagban többet keresnek férfitársaiknál. Az építőipar 25%-al nagyobb fizetésekkel csábítja a női dolgozókat! A többi gazdasági szektor meglehetősen kiegyensúlyozott (Itt újra meg kell említenem, hogy az építőiparon belül a női alkalmazottak valószínüleg általában magasabb beosztásokban dolgoznak, ez magyarázza a nagy különbséget).

Most görgessünk vissza 1991-ig! A 23 évvel ezelőtti kép majdnem a fordítottja a mai helyzetnek. Bár a munkarészesedés nem változott jelentősen, a bérszakadék majdnem teljesen megfordult! Azaz közvetlenül a rendszerváltás után a hagyományosan férfias iparágakban a nők fizetése jóval alacsonyabb volt a férfiakénál – ez elsőre talán még picit ellent is mond a szocialista ideológiának! Ellenben az oktatásban, egészségügyben és pénzügyben még magasabb is volt a bérük, mint a férfiaké! (A valóságban a női munkásosztály migrációjáról beszélhetünk. Azaz a 90-es évek előtti időszak gyári és nehézipari dolgozói lassan visszavonultak és az új nemzedék már nem ebben a szektorban lett alkalmazva, vagy ezek a dolgozók egyszerűen csak profilt váltottak és egy más szektorban kezdtek el dolgozni. Ezáltal ugyanúgy a bal oldal, mint a jobb oldal statisztikáit árnyalják, hiszen ez valójában talán nem azt jelenti, hogy a bér jelentősen változott volna, hanem a szektoron belüli beosztások változtak meg. Azaz a női a munkások elhagyták az építőipar gyengén fizetett rétegét és csak a vezetők maradtak. Ez magyarázza a plusz 25 százalékot. Ugyanígy, az oktatás és egészségügy volt a migráció fogadója, így a szektoron belüli nemi jövedelmi eloszlás megváltozott).

Lássuk, hogyan változott mindez Székelyföldön:

Székelyföld bérszakadéka nem különbözik jellemben Romániáétól, csak mértékben. 2014-ben az átlagos Székelyföldi bérszakadék 6.1%. Az asszimetriát illetően, hasonló a helyzet az országoshoz: főként az egészségügyben, a pénzügyben és az oktatásban dolgozik több nő, mint férfi, de alacsonyabb a bérük. Az építőipar, szállítás, bányászat és energiapar csak 10-20%-ban alkalmaz nőket. Egyetlen szembeötlő különbség a távközlés: míg ez a szektor országosan kiegyensúlyozott (40% nő), Székelyföldön férfiszakma (25% nő). Visszagörgetve 1991-re is az országoshoz hasonló a helyzet, bár az oktatás és pénzügy nemileg jóval kiegyensúlyozottab a rendszerváltás utáni Székelyföldön.

Ugyanerről a vizualizációról azt is leolvashatjuk, hogy akárcsak a 90-es években, ma is a mezőgazdaság, és feldolgozóipar kiemelkedően a legmagasabb számban alkalmazó szektorok, de a kereskedelem, az oktatás, az egészségügy és a közügy is jócskán nőtt, relatív értelemben (Viszont vannak megyénkénti különbségek! Megjegyzem, hogy az adatok felbontása miatt, ebben a bejegyzésben Székeyföld a teljes Maros megyét magában foglalja).

Az erdélyi kép majdnem megyezik az országos átlaggal és nincs szembeötlő különbség. A bér nézetre kattintva viszont nyilvánvalóvá válik, hogy míg a rendszerváltáskor a Székelyföldi bérek általában az Erdélyiekkel egy szinten vagy néha azok fölött voltak, mára ez jelentősen megváltozott. Különösen a Távközlés szektorban szembeötlő a különbség, de a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban is jóval jobban keresnek Erdély Székelyföldön kívüli részein. Reálértékben a fizetéseink 2008-voltak  abszolút csúcson, átlagban másfélszeresén a mai értékeknek. Körülbelül a tíz évvel ezelőtti fizetésünk egyenlő a maival, míg a húsz évvel ezelőtti kb. ennek fele.

Figyeljük meg a pénzügyet: 1991-ben, a legmagasabb bérezésű bányászat mellett az energiaipar, szállítás és a távközlés is megelőzi. Azonban, kevesebb, mint 5 évnek kell eltelnie, hogy a legjobban fizetett szektorrá váljon: 1995-re már stabilan vezet, és azóta is ebben a pozícióban maradt, ezt követi a bányászat és energiaipar. Ez Székelyföld-szerte is igaz. Megyék szerint azonban csak a földgázban gazdag Maros megyére igaz. Hargita és Kovászna megyében az egészségügy, oktatás és közügy sok évben jobban fizetett, mint az energiaipar és/vagy a bányászat. 2008-ban, az akkoriban bevezetett kormányrendeletek kapcsán a közügyben dolgozók átlagfizetése majdnem akkora volt mint a pénzügyi szektorban dolgozóknak, de az ezt követő két évben ez jelentősen csökkent.

EXTRA: A bérszakdadékról kapott képet részben torzítja az egyes gazdasági szektorok mérete. Például a nehéziparban dolgozó nők nagyobb valószínüséggel fognak fehérgalléros munkát végezni, mint kéket. Ez azt eredményezi, hogy relatív magasabb bérük lesz az adott szektor statisztikáiban. Itt van egy nagyon jó Amerikai elemzés erről a vetületről. Ennek a problémának a megkerülése Romániában az országnál kisebb régiókra az adatok felbontása miatt nem lehetséges. Viszont elkészítettem egy párhuzamos koordináta térképet a román gazdaság részletes ágazataira (a címkék jelenleg románul szerepelnek, kérlek jelezd kommentben, ha önként lefordítanád a listát). Az így kapott térképet (teljes képernyő) böngészve láthatjuk, hogy a részletes gazdasági ágazatokban hogyan változott a bérszakadék. Az adatok Románia felbontásúak, 2003-2013 között. Egy adott év tengelyére kattintva és kijelölve szürhetjük az adatokat, hogy csak adott bérszakadéksávban elhelyezkedő foglalkozásokat jelenítsünk meg.

Nők bére a férfiakéhoz viszonyítva [%]


ADATOK + KÓD: A nyílt adatok forrásai a román Nemzeti Statisztikai Hivatal FORTA DE MUNCA statisztikái és saját utómunka. JSON formátumba az adatok ezzel az IPython munkafüzettel lettek feldolgozva, pandas használatával. A vizualizációk d3.js felhasználásával készültek, a GapMinder Project és Max Ghalka hasonló, nyílt forráskódú munkájából inspirálódva. Az ágazatok részletes térképe d3.parcoords felhasználásval készült. Az eredmény a Női bérszakadék Székelyföldön dinamikus adatvizualizáció, mely létezik Erdély és Románia felbontásban is; valamint megyékre is lebontva: Hargita, Kovászna, Maros, valamint a gazdasági ágazatok részletes térképe.

 
 

Csala Dénes

adatblogger

4 hozzászólás

CSALA Dénes · 2015-05-20 - 22:04

Erről a cikkről egy összeállítás készült a Székelyhonon, ami a nyomtatott sajtóban is megjelent. Ezúton is köszönet!

Dénes CSALA · 2016-02-27 - 13:13

Ezt a cikket a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is ávette (helytelen forrásmegjelöléssel).

Try something new. Everyday. + SZÉKELYDATA: Data Blog Updates | Try something new. Everyday. · 2015-06-06 - 17:28

[…] a month ago, I posted about the Gender Gap and Women’s Employment Inequality in Székelyland, Transylvania and Romania, […]

I’m back + Régiósítás Székelydata módra | SZÉKELYDATA · 2017-04-02 - 02:07

[…] feltöltésével. Egy viszonylag egyszerűen oldható meg a gazdaság, lakosság, vallás és bérszakadék bejegyzéseknél. Ezért egy hónapot majd a frissítéseknek […]

Leave a Reply to I’m back + Régiósítás Székelydata módra | SZÉKELYDATA Cancel reply