Édesapám egyszer azt mondta: nekünk Székelyföldön fánk van s medvénk, ebből kell megéljünk: így hát ebben a bejegyzésben Székelyföld és Románia nemzetközi fakereskedelmét mutatjuk be – és majd lesz medvés bejegyzés is. Ehhez egy interaktív adat-felfedező-felületet (adat-exploratóriumot) használunk, akárcsak a Székelyföld Egészsége bejegyzésnél.

Ugyanitt nem csak Székelyföld és Románia kereskedelmi mérlegeit vizualizáltuk, hanem a világ összes országáét is- de ezt majd egy másik posztban elemezzük ki. Amíg a fakereskedelem értéke jelentősen megnőtt, a kitermelés mennyisége majdnem stagnált az elmúlt két évtizedben – ellenben sokkal több lett az export az országon belüli feldolgozáshoz és értékesítéshez képest. Ezt az a megnövekedett exportot országszinten a törmelékfa, illetve Székelyföld-szerte a fűrészáru iránti kereslet dominálja, de nagyon jelentős mértékben megnőtt a rönkfa-export, mind régió, mind országszinten, javarészt a távol- és közel-keleti országok színre lépésével a kétezres évek elejétől.

This post presents the wood trade flows of all countries in the world, including Romania, as well as its Székelyland region. For this we use a data exploratorium crafted specifically for this purpose. We find that while trade values inflated significantly, trade volumes stayed relatively steady throughout the last two decades. However, wood exports have been heavily shifting towards far east countries and woodchips and other processed wood products – brought around by the advent of large wood-processing plants built around the country – and roundwood, mostly driven by Far-Eastern demand.

Először Románia országos nemzetközi kereskedelmét mutatjuk be, majd megyénkénti és Székelyföld szintű lebontás következik.

Interaktív vizualizáció

Adatstruktúra

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet statisztikai adatbázisából (FAOSTAT) letöltöttük a világ összes országának kétirányú fakereskedelmi mátrixát. Így megkaptuk az egyes országok import és export-partnereit, minden egyes faipari termékre külön-külön. Ezeket a termékeket ezután nagyobb klaszterekbe csoportosítottuk. Így kerül például rostlemez (MDF) és a furnérlemez (PAL) és a lemezelt fatábla a Lemezek csoportba. 5 nagy csoportot alakítottunk ki:

• Papír
  • Újságpapír
  • Minden más papír
• Törmelékfa
  • Préselt lemez
  • Faforgács
  • Cellulóz
• Lemezek
  • Rostlemez
  • Furnérlemez
  • Lemezelt fatábla
• Fűrészáru
  • Fenyő
  • Lombhullató
• Rönkfa
  • Fenyő
  • Lombhullató

Három kategóriában fogunk elemzéseket bemutatni: Románia-szintű, nemzetközi adatok, Románia-szintű, megyei felbontású adatok és Székelyföldi adatok. A megyei, illetve Székelyföldi adatokhoz a román Nemzeti Statisztikai Hivatal kereskedelmi adatbázisát használtuk.

Románia

Fatermékek árainak eloszlása

A FAOSTAT-adatok feldolgozása után megjelenítettük Románia nemzetközi fakereskedelmét 1997 és 2014 között egy kétirányú hegedűploton: a függőleges tengelyt a 0-nál keresztezi egy vízszintes tengely; minden ami a 0 fölött van, az export, minden ami meg alatta, az import folyamat.

A hegedűplotról leolvashatjuk, hogy az ország fa-export-kereskedelme értékben 1997 és 2014 között 335 millió dollárról (a bejegyzésben végig konstans 2011-es amerikai dollárértékeket használunk) 1,93 milliárdra nőtt (5,8x). Eközben a (javarészt papírtermékekből álló) import 134 millióról egymilliárdra (7,5x). Ha viszont a mennyiséget nézzük, akkor az export-növekedés egy picit mérsékeltebb, de az import jelentősen nőtt – és majd lennebb meglátjuk, hogy ez teljes mértékben az ukrán farönköknek köszönhető.

A fa-export 1,42 millió köbméterről 5,6-ra növekedett (3,9x), illetve az import 172 ezerről 1,82 millióra nőtt (10,6x). Az ország javarészt fűrészárut exportál, de az utóbbi 5-10 évben hatalmasat nőtt a törmelékfa aránya, illetve a rönkfa-export is jelentős részesedésre tett szert az exportjainkban. Azonban azonnal látszik, hogy ez a hatalmas famennyiség értékben alig jelenik meg, míg a csekély mennyiségű, de drága papír teszi ki az importok legnagyobb értékét. A partnerországok listáját böngészve azt vesszük észre, hogy az országos papíripar stagnált vagy csökkent az elmúlt időszakban, ellenben a Németországból és Ausztriából importált papírmennyiség több, mint megduplázódott 2003, de kiváltképpen 2007 (úniós csatlakozásunk) óta. Ugyanebben az időszakban egyre több lemezt, törmelékfát és fűrészárut exportáltunk e két országba. Az érték és mennyiség grafikonokat egymással elosztva megkapjuk az egyes fatermékek árainak változását.

Ha a fatermékeket típusaik szerint (lombhullató/fenyő/papír) csoportosítjuk, akkor azt vesszük észre, hogy a folytonos vonallal jelölt exportáraink (a papír kivételével) 1997 és 2007 között enyhén növekedtek, majd ezt követően stagnáltak. A 2007-es, Európai Uniós csatlakozás éve speciáilis volt, ekkor ugyanis megduplázódtak a fa-export-árak.  Ez igaz a lombhullató-importra is. A papírimport 1997 és a csatlakozás között csökkenő trendet mutat, és ezt követően, akárcsak a fa-export-árak, stabilizálódott. A fenyő-import árai csökkentek az elmúlt 20 évben – ez természetesen a forrásországok kicserőlédésével is járt.

Románia fakereskedelmi partnerországairól hisztogrammot készítettünk, így láthatjuk az áreszloszásokat az 1997, 2006 és 2014-es években. Folytonos vonallal az export-ár-mediánokat, illetve szaggatott vonallal az import-ár-mediánokat jelöltük. Észrevehetjük, hogy Románia partnerországainak árai általában normál vagy gamma-eloszlást követnek. A papír export-értéke kétszer annyi, mint a lombhullató fáé – ez nagyjából tölgy és bükk – ami újra kétszer annyi, mint a fenyőfáé.

A világ többi országához képest Románia ma az olcsó exportőrök közé tartozik, de a világátlagnál (medián) drágábban importál fatermékeket: lombhullató fűrészárut Romániából a átlagnál 20%-al olcsóbban lehet beszerezni, míg a fenyő fűrészáru és mindkét típusú rönkfa a globális átlag fölött marad valamivel. Papírexportunk a 30%-al drágább mint az átlag. Az ország majdnem minden terméket 20-30%-al drágábban importál, mint a világ többi országa általában, a fenyőrönkök kivételével. Ezzel szemben 1997-ben nem csak a faexportunk, hanem a papírexportunk árai is a globális átlag alatt voltak, bár a lombhullató fűrészáru esetében messze nem annyira, mint ma. Az összes fatermék világpiaci ára jelentős mértékben növekedett az elmúlt 20 évben, egyetlen kivétel ez alól a fenyő rönkfa. Bár a lombhullató rönkök és a fűrészáru-piac árai diverzifikálódtak és az eloszlásuk szélesebb skálán terjed el manapság, mint 1997-ben, a fenyőrönkök ára megmaradt ugyanazon szinten, sőt, a piac sokkal konszolidáltabb lett. Ez persze részben annak is tudható be, hogy a globális fenyőrönk-piacon jelenlévő nagy exportőrök száma jelentős mértékben csökkent.

Kereskedelmi partnerek

Érték szerint a legtöbb romániai fatermék 2014-ben Kínába tartott (13%), ezt követte Egyiptom, Japán, Törökország, az Egyesült Arab Emirátusok, Olaszország és Szaúd-Arábia.

A termékek szerint lebontásban, a fűrészáru piaca hasonló lebontást mutat, mint az összegzett, ellenben érdemes megfigyelnünk, hogy a rönkfa-export (javarészt fenyő) majdnem teljes mértékben Kínába tart! Ha a mennyiségeket vizsgáljuk, akkor még szembeötlőbb ez a jelenség: az ország teljes fa-export-volumenének egytizede Kínába tartó farönk.

Import-értékben messze a papír vezet, Németországból importáljuk papírtermékeink 12%-át, Ausztriából további 10%-ot. A törmelékfa 5,5%-a ugyancsak Németországból érkezik. Volumenben az összes fa-import fele Ukrajnából jön, rönkfa (kizárólag fenyő) formában. Egy átlagos napon a csíkszeredai állomáson is rönkökkel teli vagonok hosszú sorát látjuk – és ezeken sokszor kínai vagy ciril betű van. Hogy kiderítsük, honnan származik ez a fa, most térjünk rá az országon belüli eloszlásra, és vizsgáljuk meg a romániai megyék szerepét a nemzetközi fakereskedelemben.

Románai megyék

A román Nemzeti Statisztikai Hivatal honlapján megtalálható az egyes megyékből származó fa-import és export, havi lebontásban 2011 és 2017 között.

Kereskedelem

Ezeket az adatokat feldolgozva és vizualizálva azt vesszük észre, hogy az ország fa-exportja nagyon asszimmetrikus: Fehér (14%), Suceava (8,1%) , Brassó (5,1%) megyéből származik majd’ a teljes export egyharmada. Hargita megye 9.-ik ezen a listán, 1,8%-al, azaz 25,7 millió dollár értékben exportált fatermékkel 2016-ban. Maros megye 47 millió, illetve Kovászna megye 7 millió dollár értékben exportált a tavaly. Mennyiség szerinti eloszlásban Fehér, Suceava és Brassó megye az össz 40%-át teszi ki, Hargita megye 2,6%, Maros 4,5%, illetve Kovászna megye 0,7%-ot. Ez Hargita megye esetében 56100 köbméter faterméket jelent. Ugyanakkor a havi fa-exportokban évszakos ciklikusság is felfedezhető: a téli hónapokban általában 10%-al kisebbek a mennyiségek.,

Első látásra furának tűnhet Fehér és Suceava megyék magas pozíciója ebben a rangsorban. A nagy fafeldogolzó-üzemek földrajzi helyzetének ismeretében azonban ez már cseppet sem meglepő. A svájci Kronospan Szászsebesen és Brassóban is működtet lemez- illetve törmelékfa-gyártósort. A rétyi üzemük miatt Székelyföldön méltán hírhedt osztrák Schweighofernek 5 üzeme van országszerte, illetve egy Ukrajnában is. Ezek közül egy ugyancsak Szászsebesen és kettő Suceava megyében van, illetve egy-egy Bákó és Kovászna megyékben. Ezért ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk a romániai fa-exportok valós forrásairól, a kitermelési adatokat kell megvizsgálnunk. A statisztikai hivatal honalapján ezek az adatsorok ugyancsak elérhetőek.

Kitermelés

Az ország lombhullató és fenyő kitermelése mennyiségben majdnem azonos méreteket ölt, 9,6, illetve 8 millió köbméterrel 2015-ben. Ellenben míg a lombhullató fák minden erdőborította megyében majdnem egyenes arányban vannak jelen, addig a fenyőkitermelést 3 megye erősen dominálja: Suceava az ország éves fenyőkitermelésének 23%-át adja, és Hargita meg Neamț megye további 10-10%-ot.

Székelyföld

Ha összegezzük és normalizáljuk a három székely megye kitermelési és kereskedelmi mutatóit, akkor azt kapjuk, hogy a régió az ország fakitermelésének 13-14%-ért felelős, bár ez az arány 16%-ról folyamatosan csökkent 2005 óta. 1996-ban és 1997-ben a teljes kitermelés egyharmadát adtuk – de ezt még nem tudtam eldönteti, hogy főként Kovászna megyéből rosszul jelentett számok miatt van (csak nézzük meg “a kis dombocskát” Kovászna megye neve mellett ebben a periódusban a kitermelési időfolyamon), vagy valóban így volt.

A fenti adatok tudatában elkészíthetjük Székelyföld fa-kereskedelmi grafikonját is. Ezt rögtön két módszerrel is elvégezzük, ezek közül az első a skálázott módszer.

Ebben az esetben a romániai import-export értékek és volumenek figyelembe vételével és az exportokban a különböző megyék részesedésének tudatában, “lekicsinyítjük” az országok értékeket arányosan a székelyföldi megyék méretére (Maros, illetve Hargita megyéket csak a Székelyföld határain belül fekvő területükkel arányosan vettük figyelembe).

Az így kapott értékek viszont valamelyest tompítottak, hiszen láthattuk, hogy péládul Hargita megye amíg az ország fakitermelésének egytizedét adja, addig az exportok kevesebb, mint 2%-ért felelős. Ezért a valós exportérszesedést a kitermelés eloszlásának alapján fogjuk kiszámolni. Így megkapjuk Székelyföld becsült fa-kereskedelmének hegedűplotját. Ez alapján a térség legfőbb faipari exportcikke a fenyő fűrészáru és a fenyő rönkfa, illetve kisebb mértékben a lombhullató fűrészáru és a préselt lemezek.

A rönkfa-kereskedelemben a legfőbb partner Kína, ide évente 30-40 millió dollár értékben szállítunk fát. A nagy fafeldolgozó-üzemek megnyílása előtt Ausztriába is exportáltunk rönköket, bár 2014-re ez majdnem 0-ra csökkent. Ukrajnából évente 7-10 millió dollár értékben érkezik fa hozzánk. A fűrészáru legnagyobb piaca egyértelműen a Közel-Kelet: Egyiptomba évente 20 millió, az Egyesült Arab Emirátusokba 16-18, Szaúd-Arábiába 8-10 millió dollár értékben küldünk deszkákat és gerendákat. De jelentős partner Törökország, Libanon, Jordánia, Izrael és Kuwait is (mind 3-5 millió dollár évente). Kína és Japán egyenként 12-15 millió dollár értékben vásárol fűrészárut Székelyföldről.

Ezeket a mutatókat mélyebben böngészve nem nehéz rájönni, hogy Székelyföld nincsen túl jó pozícióban a globális fakitermelés terén. Nagyon sok farönköt exportálunk, aminek az értéke csak töredéke a feldolgozott fáénak. A fűrészáru és a törmeléfka mennyisége az utóbbi 10 évben egyhén növekedett, de 1997-2000 és 2004-2007 között is több fűrészárut exportáltunk, mint 2014-ben. Rönkfa-export azonban gyakorlatilag nem létezett 2006 előtt (1998-2000 kivételével). Földrajzi helyzetünkből adódóan a termékeink nagy része természetesen fenyő, ám ezért csak feleannyi bevételre teszünk szert, mint a lombhullató fákkal való kereskedelemben. A kevés keményfából készült fűrészarunk is a globális átlagár alatt adjuk el 20%-al, de a rönkfát és a fenyődeszkát legalább kissé fölötte. Az a kutyaszorítós helyzet áll fenn, hogy a legtöbbet a legnagyobb (és talán legbiztosabban fizető) kereskedelmi partnerünk kicserélésével nyerhetnénk: míg a keményfa rönkbeli és feldolgozott ára között csak kétszeres a különbség, a fenyő esetében ez az arány akár 4-5-szörös is lehet. Tehát a Kínába tartó fenyőrönkök feldolgozásával a bevétel ugyanebben az arányban növelhető lenne – persze más kérdés az erre vevő piacok felkutatása, előkészítése, illetve az ilyen mértékű lokális feldolgozás legális keretek között való működtetése. Egy kicsit spekulatívan, azt gondolom, hogy abból az inkapacitásunkból fakadóan, hogy a régió/ország csak nagyon nehezen képes legális keretek között működtetni a fafeldolgozó ipart, ezért az egyszerűbben ellenőrizhető és kevesebb fejfájást okozó rönk-exportra tértünk át. Így természetesen véget ért a “hátsó udvari gáterek” kora, ellenben emiatt évente 150-200 millió dollártól esik el a térség, ami mostani teljes fa-export értéke.

---

ADATOK + KÓD: Ebben a bejegyzésben Románia és Székelyföld fakereskedelmi helyzetjelentését készítettük el és vizsgáltuk. Az eredmények:

• Interaktív adat-felfedezési-felület (adat-exploratórium)
• Románia fakereskedelmi térképe, érték szerint (interaktív | statikus)
• Románia fakereskedelmi térképe, mennyiség szerint (interaktív | statikus)
• Románia nemzetközi fakereskedelmének export- és import-árai (statikus)
• Románia nemzetközi fakereskedelmének áreloszlása (statikus)
• Románia nemzetközi fakereskedelmének áreloszlása, országok szerint (statikus)
• Románia fa-export partnerei adatvizualizáció, érték szerint (interaktív | statikus)
• Románia fa-export partnerei, termékek és érték szerint (interaktív | statikus)
• Románia fa-export partnerei, termékek és mennyiség szerint (interaktív | statikus)
• Románia fa-import partnerei, termékek és érték szerint (interaktív | statikus)
• Románia fa-import partnerei, termékek és mennyiség szerint (interaktív | statikus)
• Románia megyéi fakereskedelmének térképe (interaktív | statikus)
• Románia megyéi kitermelésének térképe (interaktív | lombhullató | fenyő)
• Székelyföld részesedése Románia faiparában (statikus)
• Székelyföld fakereskedelmének skálázott térképe (interaktív)
• Székelyföld fakereskedelmének becsült térképe (interaktív | statikus)
• Székelyföld rönkfa és fűrészáru exportja, érték szerint

A bejegyzéshez a FAOSTAT és INSSE adatbázisok adatait használtuk fel. Első lépésként Jupyter Python munkafüzetekkel, requests és pandas segítségével letöltöttük az összes elérhető bilaterális fakereskedelmi tranzakciót, 1997 és 2014 között, minden országra, ezzel a Jupyter munkafüzettel. Az így kapott adatokat Románia és Székelyföld szintre normalizáltuk. Ezt követően elkészítettünk egy interaktív adat-felfedezési-felületet (adat-exploratóriumot), d3plus nyelvben. A színeket colorbrewer segítségével választottuk és a Righteous betűtípust használtuk. A teljes adatbányászat, formázás, illetve a bejegyzés megírása és szerkesztése 96 munkaórát vett igénybe.